A hallgató legyen ambiciózus

2013. december. 22. Hangoskodó
 A hallgató legyen ambiciózus

Debreceni Dávid írása – kommunikáció és médiatudomány szak, I.évf.

Interjú Dr. Szűts Zoltánnal, a Kodolányi János Főiskola tanárával

 

Sokat gondolkodtam azon, hogy érdemes lenne interjút készítenem egy főiskolai tanárral, hogy lássam, milyen különbségek vannak a tanítás és a befogadás terén a korábbi tanulmányi intézményeimhez képest. 

Dr. Szűts Zoltánt kértem meg egy beszélgetésre, aki az internet és az internetes kommunikáció izgalmas, változó világát oktatja a kodolányis hallgatóknak, és emellett kiváló médiakutató hírében áll. Itt a főiskolán nagyra tartják a diákok tudása miatt, és kedvelik benne azt a jó értelemben vett lazaságot, amelynek mentén kialakulhat a jó tanár-diák kapcsolat is.

 

 

Sok mindenről kérdeztem, többek között arról, miként lehet tanítani ezt a tárgyat, illetve, hogy mennyire befolyásoló tényező a felgyorsult világ a mai médiában.

A pályaválasztás témájával indítottunk.

Miért lett ön tanár?

Szülői példa alapján. Édesanyám tanár volt, én ezt a példát láttam, nem is tudtam volna más pályát elképzelni. Szeretek kiállni az emberek elé és beszélni. Persze az a legnagyobb öröm, ha megerősítést kap az ember a hallgatóságtól. De ha nem, abból is sokat lehet tanulni.

Az internetes kommunikáció mint tantárgy, mennyiben tanárfüggő és mennyi múlik magán a tárgyon, hogy tanítható legyen?

Azt hiszem, mindent lehet érdekesen és unalmasan is tanítani. Próbálkozom vele, hogy érdekes legyek, mert tudom, hogy ha nem lennék az, akkor közben én is unatkoznék. Egy tanár próbáljon figyelemfelkeltően tanítani, mert különben semmi nem marad meg a hallgatóban. Maga az internetes kommunikáció valóban a mai napig is változó, megújuló tárgy. Amikor öt évvel ezelőtt tanítani kezdtem ezt, még egészen másról beszéltünk, a WEB 2.0-ás rendszer még csak kibontakozóban volt, a Facebook pedig még csak a láthatáron. Áldás, ha az ember érdeklődik ezután, de átok, ha az ember, úgy érzi, hogy újra kell magát képezni. Az internetes kommunikáció tanításához benne kell lenni a tárgyban, ha az ember jól akarja oktatni.

Ez a publikációiban is meglátszik? Hisz’ mint médiakutató remek cikkekkel, értekezésekkel büszkélkedhet a témáról.

Szerintem igen, mert a publikált cikkeimben  - jelen esetben, ami a Médiakutatóban megjelent -  a közelmúlt eseményeit, nagy kérdéseket feszegető témáit próbáljuk elkapni. Ilyen volt például a kiterjesztett valóságról szóló cikk. Mindig igyekszem előremutatót alkotni, ha lehet akkor ennek a múltban megkeresni a gyökereit, ami hatással van a jelenre is.

Mennyire diákfüggő a tantárgy? Valóban számít a visszacsatolás, illetve, hogyan lehet megragadni a figyelmet?

Abszolút függ a diákoktól is, ha már pár ember figyelmét sikerül felkelteni az a tanár számára már öröm. Viszont, ha nem sikerül felkelteni a figyelmet, akkor más oldalról kell megközelíteni a témát. Például kell egy dokumentumfilm, vagy egy rövid bejátszás a témával kapcsolatban, mert ha azon – mondjuk - mindenki meghökken, felkelti az érdeklődését a hallgatóságnak, onnan már át lehet kötni a fő folyamatra, amiről beszélni akarunk. Külön öröm számomra, hogy különböző konferencia előadásaimon ott van a feleségem is, ő külön lendületet ad.

A tanári pálya legmegtisztelőbb címéhez, a professzori ranghoz, milyen folyamat vezet?

A következőképpen néz ki a magyar felsőoktatás: van főiskola és egyetem, és úgy kezdődnek a fokozatok, hogy van tanársegéd, és adjunktus, ez közös a főiskolán, egyetemen. Ahhoz, hogy valaki taníthasson, doktori diplomára van szükség. A Phd-t meg kell szerezni, utána lehet valaki docens. A főiskolai tanári titulust a miniszterelnök osztja ki a Főiskolai Tanács javaslatára. A professzori kinevezést hosszabb folyamat után kapja meg, akit felterjesztenek erre a titulusra, ezt a köztársasági elnök osztja ki, de  komoly vizsgálat van, mielőtt megtörténik.  Ez a rang nem korfüggő, lehetséges, hogy valaki negyven évesen is már megkaphatja a professzori kinevezést.

A szakdolgozatokhoz a diákok, milyen mértékben kapják meg a segítséget?

Idővel minden diáknak kell szakdolgozatot írni, ehhez pedig mindenkinek választania kell egy konzulenst, aki segíti a szakdolgozata minél jobb megírásában. Nyilván a konzulens akkor tud a legtöbbet segíteni, ha a hallgató kész ötlettel, ötletekkel áll elő. A konzulens adhat valódi segítséget, de előfordul az is, hogy a konzulens viszonylag keveset tud a hallgatóval közösen készülő munkáról, mert a hallgató csak az előírt számban keresi fel a konzulensét. Ilyenkor is elkészül a dolgozat, és a konzulens, ha jónak tartja azt, akkor aláírja, hogy rendben van. A hallgató ambícióján nagyon sok múlik, a konzulens úgy tudja a legtöbb segítséget megadni, ha a hallgató ambiciózus.

 

Kodolányi János Egyetem

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.

Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk olvasóinknak. Részletek... Rendben!